| Hy mindenki!
Ez az oldal kifejezetten a mosmedvkrl kszlt!
Itt olvashatod a rluk szl hreket, kpeket nzhetsz.
A MOSMEDVE LTALBAN:
Marmagassg: idelisan 30-35 cm
A mosmedve szak-Amerikban shonos, a Nagy Tavk felett fleg, de egsz szak-Amerikban elterjedt. St, mg Dl-Amerikban, a kontinens szaki rszn is elfordul. A szzadfordultl, az akkori NSZK-bl, Franciaorszgbl, Hollandibl s Luxemburgbl, valamint a Szovjetunibl terjedt el egsz Eurpban. Kinzetre kiss kvrks, larca van (mint a pandnak), ezrt sokig ldztk, mert azt hittk, hallt hoz a hzra. Farka fekete-fehr cskos. Mancsain ujjait kzknt hasznlja. les karmai vannak (a kpeken lthatod). A kicsik megbartkoznak a msik hzillattal. Szeret framszni, akr rkat is szundt egy fn. Kzepes lettartam llat. Eledelt fleg halak s madrtojsok teszik ki, de elfogyasztja a magokat, bogykat s a kalszokat is. Termszetes ellensge a kutya, s a vele egy testalkat llatok. Sokan sszetvesztik a vrs-pandval, pedig a vrs-panda zsiban l. A mosmedvefajtk csaldjba tartozik. Rokonai a kis(vrs)-panda, ris-panda, s tvolabbi rokonai a medvefajtk.
A mosmedvket beszerezheted a nagyobb kaliber llatkereskedsekben, mjustl szoktk rustani. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
